Mikor kell letenni a slusszkulcsot?
Mostanra eljutottunk odáig, hogy majdnem minden családban van autó. Nem csak a fiataloknak, de az időseknek is. De meddig szabad vezetni, ha az ember már öregszik és elindul a szellemi hanyatlás útján?
Megvallom, nagyon sokáig hacsak tehettem nem ültem autóba. Nagyon ritkán vezettem, és akkor sem túl rutinosan. Amikor egyszer nekem kellett volna hazahozni az autót és húzgáltam a számat, akkor anyósom azt mondta:
„Lehet nem szeretni az autóvezetést, de ma már elkerülhetetlen része az életnek. Bármikor szükséged lehet rá, bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy vezetned kell, nem engedheted meg magadnak, hogy ne tudj vezetni!“
Teljesen igaza volt! Azóta már én is tudom, hogy olyan szabadságot ad az autó, amit másként nem lehet megkapni. És nem csak én tudom ezt, hanem nagyon sok más ember is, akik vezetnek. Fiatalok és idősek. Viszont eljön egy pont az ember életében, amikor tudni kell abbahagyni a vezetést!
Miért veszélyes vezetni, ha valakinél már elkezdődött a szellemi hanyatlás?
Sajnos az öregkor és a szellemi hanyatlás magával hoz bizonyos képességek csökkenését, melyek elengedhetetlenül fontosak az autóvezetéshez. Így például az idősödő emberek távolságbecslése sokkal pontatlanabb, mint a fiataloké. Általában rosszul ítélik meg a távolságokat és nehezebben mérik fel az ebből adódó közlekedési veszélyhelyzeteket. Ez például nagyon veszélyes lehet egy előzésnél, vagy egy piros lámpánál.
Egy másik probléma, hogy az idősek a vizuális ingereket egyformán fontosnak tartják, nem tudnak különbséget tenni, hogy mire kell jobban odafigyelni. Előfordul, hogy a figyelmüket leköti egy kiárusítás, egy mozgó állat vagy egy ismerős, miközben nem veszik észre a piros lámpát vagy a közlekedési táblákat.
A harmadik veszélyforrás az igazán idősekre vonatkozik, akik még ismerős terepen is eltévednek. Hiába ismerik az utcákat, hiába járnak ott évtizedek óta, nem találnak haza. Ez az egyik legsúlyosabb következménye a demenciának.
Mikor kell arra gondolni, hogy el kell tenni a slusszkulcsot?
Nagyon sokan azok közül, akiknél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, maguktól is megérzik képességeik romlását, és nem eröltetik a vezetést. Sőt, inkább kerülik azokat a helyzeteket, amikor a volán mögé kellene ülni, inkább otthon maradnak, nem mennek messzebbre, gyalogosan vagy segítséggel közlekednek. Vannak azonban olyanok is, akik nem érzékelik képességeik drámai romlását, ilyenkor a családtagoknak kell jobban odafigyelni. Mik a figyelmeztető jelek?
- Ha idős hozzátartozónk eltéved ismerős terepen is, vagy késéssel érkezik valahova.
- Ha nehezére esik megfordulni, vagy sávot váltani.
- Ha az előírtnál lassabban vagy gyorsabban megy az autóval.
- Ha nem veszi észre a közlekedési táblákat, lámpákat.
- Ha összekeveri a gázpedált a fékkel.
- Ha lassan hoz döntéseket, pl. rendszeresen túlmegy az útelágazásoknál, elfelejt befordulni, stb.
- Ha ideges és ingerült lesz vezetés közben, esetleg üti a kormányt…
Ezek mind figyelmeztető jelek, hogy már nem úgy működnek a dolgok, mint régen. Ha esetleg az egyértelmű jelek ellenére is kételyei vannak, hogy el kell-e már zárni a slusszkulcsot, gondoljon arra, hogy nyugodt szívvel hagyná-e, hogy a gyermeke beüljön az idős hozzátartozó kocsijába? Ha a válasz nem, akkor itt az idő leülni beszélgetni!
Mit lehet tenni, hogy ritkábban kelljen a volán mögé ülni?
Ma már lehetőség van arra, hogy a fodrászt, a borbélyt, a gyógytornászt házhoz hívják, és ne kelljen kimozdulni otthonról. Megoldást jelenthet, ha a bevásárlásokat közösen intézik, vagy megkérnek valakit, hogy a napi legszükségesebb vásárlást intézze el és vigye házhoz a csomagot. Az ebédet is ki lehet szállíttatni, nem kell boltba járni a hozzávalókért és rendsezresen főzni. A taxisok között is lehet olyat találni, aki hajlandó egy meghatározott összegért rendelkezésre állni és elvinni a családtagot ide-oda. A családtagok beoszthatják maguk közt mikor ki fuvarozza a mamát/papát.
Mit lehet tenni, ha nem lehet meggyőzni az idős embert, hogy már ne vezessen?
A következő tanácsok főleg olyan embereknél működnek, akik már a szellemi leépülés útjára léptek és betegségük miatt nagyon sok mindent figyelmen kívül hagynak vagy logikus gondolkodással nem tudnak összerakni.
Lehet kérni az orvostól egy igazolást, amiben leírja, hogy már nem javasolja az autóvezetést. Az idősek néha szívesebben hisznek valamilyen hivatalos személynek, mint a rokonoknak.
Tegye olyan helyre a kulcsot, ahol az idős hozzátartozó nem veszi észre, vagy könnyen megfeledkezik róla. Meglepő, de ha nem látják az emberek a kocsikulcsot vagy a forgalmit, akkor eszükbe sem jut, hogy el kellene ugrani valahova.
Ha minden kötél szakad, és hozzátartozója még mindig ragaszkodik a vezetéshez, akkor tegye működésképtelenné az autót. Szívja le belőle a benzint, vagy kérjen meg egy szerelőt, hogy állítson át valamit, hogy ne lehessen simán elindítani az autót.
És végül az utolsó lehetőség: Adja el az autót! Persze ezt csak akkor javaslom, ha a leépülőfélben lévő ismerős hozzátartozói nem tudnak vezetni, vagy van más lehetőség, hogy szállítsák az illetőt.
További ajánlott olvasnivaló:
Szellemileg hanyatló embereken sokat segít a napi rutin
Nagyi csak öregszik vagy ez lenne az Alzheimer?
Memória fejlesztő feladatok
