Szellemileg hanyatló embereken sokat segít a napi rutin
A szellemileg hanyatló idős emberek életében egy idő után eluralkodik a káosz, elfelejtkeznek programokról, időpontokról vagy akár alapvető dolgokról is. A rend érdekében érdemes kialakítani valamiféle napirendet.
A demenciában szenvedő emberekre jellemző, hogy eleinte csak apróbb, lényegtelen dolgokról felejtkeznek el. De az idő előrehaladtával a feledékenységük egyre komolyabb mértéket ölt, ami már a környezetüknek is feltűnik. Elfelejtik bezárni az ajtót, égve hagyják a gázt, elveszítenek tárgyakat, nem mennek el megbeszélt találkozókra, családi eseményekre. Legrosszabb esetben olyan mértékű lehet a leépülés, hogy az idős emberek eltévednek a saját utcájukban, nem ismerik fel a környezetüket, családtagjaikat.
Sajnos a szellemi leépülést csak lassítani lehet, megállítani nem. A gyógyszerek drágák és meglehetősen keveset javítanak a beteg állapotán. A legtöbbet a betegek tehetnek önmagukért azzal, hogy folyamatosan tornáztatják az agyukat, programokon vesznek részt, közösségbe járnak. De sajnos minden próbálkozás ellenére eljöhet az az idő, amikor már ez nem elég, ilyenkor kell a rokonoknak, ismerősöknek besegíteni egy kicsit.
Nagyon sokat segíthet a feledékenység miatt kialakuló káosz megfékezésében a napi rutin kialakítása. Ez elsőre feleslegesnek tűnhet, hiszen mindenki követ valamilyen napirendet, de itt többről van szó. A demens betegeknek elvész az időérzékük, megcsúsznak az időben, egyre később fekszenek és reggel egyre tovább maradnak az ágyban. Ezzel felborul a napi ritmusuk, ami csak tovább ront a memóriazavaron. Elfelejtenek mosakodni, főzni, enni, egyszerűen nem emlékeznek, hogy ezeket vajon már megcsinálták-e. Ezért nagyon fontos, hogy valamiféle kapaszkodót adjunk a kezükbe, amit követve pontosan tudják hol tartanak a napban. Kicsit olyan ez, mint a csecsemők napirendje. Ők is csak a dolgok napi rendszeres ismétlődése alapján tudják milyen napszakban vannak, mikor mi következik. Így lehet elképzelni egy demens beteg napjait is.
Ha segíteni akarunk hát, akkor csináljunk nekik egy időbeosztást, akár táblázatos formában is, mikor kell felkelni, mikor mi következik, mikor kell enni… Ebben ők ki is pipálhatják azokat a dolgokat, amiket már megcsináltak.
A rossz napi beidegződéseket próbáljuk helyretenni. Ha valaki rendszertelenül eszik, vagy későn kell, akkor is próbáljuk rábeszélni, hogy saját érdekében változtasson szokásain. Néhány hét alatt meg lehet szokni az új napirendet.
Próbáljunk minden napba beiktatni egy kis fizikai mozgást. Jelöljünk ki egy állandó időpontot a délutáni vagy esti sétára, esetleg szervezzünk társaságot hozzátartozónknak arra az időre, így együtt könnyebben kimozdulnak otthonról. A fizikai aktivitás fenntartása nagyon fontos a leépülő időseknél, mert fokozza az agy vérkeringését és így javítja az oxigénellátást, ez pedig lassítja a szellemi hanyatlást. Mindemellett a rendszeres mozgás csökkenti a bezártságérzetet és adrenalint szabadít fel, ami megakadályozza a depresszió kialakulását.
A hetente ismétlődő eseményeket próbáljuk úgy időzíteni, hogy mindig ugyanakkor történjenek a héten. Például orvoshoz minden szerdán reggel, vagy ebéd után kelljen menni. Szervezzük meg, hogy kihordják neki az ebédet és azt mindig ugyanakkor hozzák. Ha ápoló, gyógytornász jár hozzá, akkor az is állandó időpontban érkezzen.
Ha idősödő hozzátartozónk ért a számítógépekhez, vagy használ mobiltelefont, akkor állítsunk be neki emlékeztető üzenetet a nagyobb események előtt.
Az előzőekben felsoroltak talán macerásnak tűnnek, de nagyon sokat segíthetnek. A szellemileg hanyatló idős ember ezen kapaszkodók által tovább megőrizheti önállóságát és így magabiztosabban mozoghat a mindennapokban. Ez neki borzasztóan fontos és megnyugtató, nem érzi tehernek magát és nekünk is sokat jelent, hiszen nem kell állandó felügyeletet biztosítani hozzátartozónknak, anélkül is biztonságban tudhatjuk. Érdemes kipróbálni!
Szabadúszó
2009.Oct.17. 17:05 #
@Dóra,
Nagyon érdekes témát feszegetsz, és egy nagyon emberi megközelítésből. Ma amikor minden a pénz körül forog, Te egy emberi megoldást kínálsz.
Freelance71
ui: erről a témáról, ilyen közérthetően valóban hiánypótló!
De ez komoly! Bevált módszer, hogy ne terheljem az agyam tárfeladatokkal!
uui.: remélem én még nem tartozom ebbe rizikócsoportba,én feledékenységem a kreativitással szoktam magyarázni. Egyébként meg notesszal fekszem és kelek!