Karácsony egyedül, depressziósan?
A karácsony a szeretet ünnepe, az együttlété, a családé. De sokan egyedül vannak, ismerősök, rokonok nagyon messze laknak, vagy már esetleg nem is élnek. Ők csak kívülről nézhetik mások békés boldogságát és pont ezekben a napokban kopogtat be hozzájuk a karácsonyi depresszió…
Karácsony közeledtével feltörnek az emberben a régi emlékek, gyerekkori ünnepek, ajándékhalmok a fa alatt, mézes sütemény illata, az együttlét boldogsága. Eszünkbe jutnak szeretteink, halottaink, akik már nem lehetnek velünk. Az utcán mindenhol karácsonyi zene szól, égők világítanak, mindenki vásárol, készülődik, csomagolópapírral a kezében rohan valahova.
A fenti gondolatok és képek igazán szívet melengetőek, de sokaknak egyáltalán nem öröm. Ha nincs kihez menni Szenteste, ha családunkból már senki sem él, vagy nagyon messze laknak, akkor bizony a fenti álomvilág inkább megterhelő, sem mint boldogságos. A magányos emberek, akik hajlamosak a melankóliára ebben az érzelmileg kimerítő helyzetben könnyen depresszióssá válhatnak.
Egy amerikai felmérés szerint karácsony közeledtével a legnagyobb stresszforrás az elvesztett hozzátartozókra való emlékezés. Ezt követi az a megfelelni vágyás, hogy minden klappoljon 24-én estére, tiszta legyen a lakás, elkészüljön a menü, mindenki jól érezze magát. És a harmadik a sorban a magány, amit azok éreznek, akik egyedül töltik az ünnepeket.
A stressz és az elhagyatottság miatt kialakuló depresszión csak ront a bezárkózás, a vitaminhiányos, szegényes táplálkozás és az ilyenkor elfogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol. Az embernek könnyebben eszébe jut, hogy kirekesztettként él, hogy senki sem törődik vele, hogy nincs értelme az életének. Ilyenkor magasabb az öngyilkosságok aránya is.
Túlélési tanácsok az ünnepekre
Éppen ezért, ha Ön tudja magáról, hogy hajlamos a lehangoltságra, akkor menjen elébe a karácsonyi depressziónak. Keressen magának társaságot az ünnepekre! El sem tudja képzelni hányan járnak hasonló cipőben, mint Ön. Nézzen szét a környéken, a házban, szinte biztosan talál valakit, aki magányosan ünnepel. Ne legyen rest, csatlakozzon hozzá!
Érdeklődjön a helyi nyugdíjaskörben, templomban, kisebb közösségeknél, hogy lesz-e valamilyen összejövetel, amihez esetleg ön is csatlakozhatna! Nem ismeri ezeket az embereket? Nem számít! Fogja fel úgy, mint egy izgalmas kalandot!
Kérjen telefonos segítséget! Ha nagyon egyedül van és jönnek a rossz gondolatok, akkor csörgessen meg egy ingyenesen hívható segélyvonalat! Néhány jó szó sokat segíthet a hangulatán!
Figyeljen oda magára kicsit jobban ezekben a napokban! Hiába nincs kinek főzni, azért magának csak készítsen valami finomat! Szereti a kocsonyát, a töltött káposztát, a bejglit? Csinálja meg magának és vigyen át a szomszédba is egy kicsit belőle! Biztos szeretettel fogják fogadni!
Fogyasszon kevesebb alkoholt! Az ital elkeserít. Ne tegye tönkre a saját életét, nem éri meg!
És végül, de nem utolsó sorban, ha mi magunk nem ebben a csónakban evezünk, akkor gondoljunk azokra, akik egyedül vannak! Még nem késő megkérdezni a szomszéd nénit, mit tervez karácsonyra!? 25-én Ő is elfér a családi asztal mellett és senki nem fog haragudni azért, mert Őt is meghívta magukhoz!
További ajánlott olvasnivaló:
Karácsony, másképp is lehet
Színek, amik megvédenek a depressziótól
A testi tünetek formájában jelentkező depresszió
Venta_41
2010.Nov.29. 20:22 #
Még csak november van,
de ha a Szentestére gondolok,
már most elönt a pánik, és a letargia.
Pedig van boldog kiscsaládom,
és szerelmem.
Valami régi dolog lehet,
4-5 éves korom óta gyűlölöm a Karácsonyt.
Nyugtatóval és alkohollal
tudom átvészelni.(alprazolam 0.5 ,klonazepam 2 mg.)
aminek kb. kétévente rácsos pszichiátria a következménye.
(11-es Huszár út, rácsos 2. emelet
,Szombathely, mentővel, öntudatlanul.)
Másnap saját kérésemre kiengednek,
idén nem szeretnék így járni,
pláne hogy jön az Anyós,
aki tavaly is ezzel szembesült.
Segítséget kérek.
Gyuri.
Válasz:
Kedves Gyuri,
Ha tudja, hogy ez így megy évek óta, akkor valószínűleg azon is elgondolkozott már, hogy miért nem szereti ezt az ünnepet. Ha tudja az okot, akkor módjában áll másként csinálni a dolgokat. Kérheti a családját (akik valószínűleg szintén nem élvezik ezt a helyzetet), hogy ünnepeljenek másként: utazzanak el, tartsák máskor az ajándékozást, ne hívjanak vendégeket vagy éppen menjenek vendégségbe, stb.
A másik dolog, hogy szakember segítségét kéri, aki segít feldolgozni az okot, ami miatt nem szeret ünnepelni. Még van idő arra, hogy belekezdjen egy kezelésbe, csak szét kell néznie a környéken és keresni egy jó pszichoterapeutát!
Üdvözlettel
Veress Dóra
Nit
2010.Dec.24. 01:52 #
Minden cikkben, amit erről a témáról olvasok az öregekről írnak. Pedig én fiatal vagyok, mégis egyedül leszek Szentestén, mert nincs családom.Minden barátom a családjával lesz, itthon “nem illik” bezavarni a családi mókába. Marad az egyedüllét. Szuper.
Válasz:
Kedves NIt,
Én nagyon sok olyan családról tudok, ahol hívnak vendéget Szentestére. (Nálunk is szokott lenni mindig valaki. És nem csak öregek.) Próbálta már, hoyg valamelyik barátja családjával összeismerkedik és karácsonykor megkérdezi, hogy esetleg nem látogathatná meg őket? Lehet kicsit kellemetlen, de miért ne?