Elektrosokk ma, avagy az elektrokonvulzív terápia (ECT)
A régi nevén elektrosokk-ként ismert eljárást számos tévhit és oktalan félelem lengi körül. A beavatkozást leginkább hollywoodi filmekből, mint rettenetes kínzóeszközt vagy büntetésfajtát ismerjük, de mindez nagyon messze áll a valóságtól. Nézzük, hogy mi is ma az elektrokonvulzív kezelés.
Az eljárás alapja az az 1930-as megfigyelés, miszerint schizofrének meglehetősen ritkán szenvednek epilepsziában, vagyis az egyik betegség kizárja a másikat, vagy úgy is mondhatjuk, hogy az egyikkel meg lehet gyógyítani a másikat. Cerletti és Bini jöttek rá, hogy mesterségesen kiváltott epilepsziás rohammal meg lehet szüntetni pszichotikus tüneteket. A való életben is számos példa van rá, hogy egy véletlenül kialakuló epilepsziás roham a betegek gyógyíthatatlannak tűnő mentális problémáit jelentősen javítja. Ezeket a kísérletes és természeti megfigyeléseket használja fel a mai napig is alkalmazott elektrokonvulzív terápia.
Hogyan zajlik a kezelés?
Az eljárás lényege, hogy áramimpulzusokkal epilepsziás rohamot váltanak ki gyógyszerekkel és pszichoterápiával kezelhetetlen betegeken.
A beavatkozás csupán néhány percig tart, ezalatt kötelező altatóorvosnak jelen lenni és mindvégig biztosítani kell az intenzív osztályos körülményeket. A beteg ultrarövid narkózisban van, vagyis átalussza az eseményt, de utána perceken belül újra ébreszthető. Az eljárás alatt maszkon keresztül lélegeztetik, vagyis nem szükséges az intubáció. Az epilepsziás rohamra jellemző izomrángások kialakulását izomrelaxánsok alkalmazásával gátolják meg, ez azt jelenti, hogy az alany nem hánykolódik, azaz nem sérülhet meg.
Az epilepsziás roham 40-50 másodperc alatt lezajlik, utána 1-3 perc alatt ébresztik fel a beteget. A normális agyi tevékenység 30 percen belül helyreáll.
EC kezelést maximum 8-10-szer végeznek egy szérián belül, heti 2-3 alkalommal. A betegnek vagy beszámíthatatlansága esetén a hozzátartozónak minden esetben hozzá kell járulni a kezelés elvégzéséhez.
Milyen betegségek esetében javasolható?
Nemzetközi konszenzus alapján az alábbi esetekben végezhető ECT:
- súlyos, közvetlen öngyilkossági veszéllyel járó pszichotikus állapot
- egyéb, közvetlenül veszélyeztető pszichotikus állapotok
- vitális fenyegetettséggel járó pszichiátriai állapotok (súlyos testi leromlás, táplálkozási negativizmus, stb.)
- gyógyszeres kezelésre és pszichoterápiára nem reagáló, súlyos hangulatzavar
Mikor nem alkalmazható ECT?
A kezelésnek nincs abszolút ellenjavallata. Ha indokolt esetben mégsem végzik el, akkor az elsősorban azért történik, mert az altatás ellenjavallt. Ilyen eset például az éppen zajló szívinfarktus, agyi történések, kezeletlen magas vérnyomás, stb.
Az eljárás halálozási mutatója 1:50000, ami főként a narkózisnak tudható be, illetve valamilyen fennálló szívbetegségre vezethető vissza.
Mik az ECT mellékhatásai, következményei?
Az altatásban végzett ECT bevezetésével a mellékhatások és szövődmények száma jelentősen lecsökkent. Napjainkban a kezelést követően a betegek retrográd amnéziáról számolnak be, ami annyit jelent, hogy nem emlékeznek a kezelésre, illetve az azt megelőző közvetlen eseményekre.
Ritkán a megjegyző emlékezés tartós zavaráról számolnak be a betegek, ugyanakkor képalkotó eljárásokkal (CT, MRI, PET) nem sikerült ennek szervi hátterét kimutatni.
Magyari Zoltán
2010.Mar.17. 20:03 #
Az alkalmazónak csak egy perc.No para.Tudományos publikáció.(Heuréká)Oly tökéletes műszerek mint a CT,PET, MRI nem mutat szervi háteret az okozott káról.DE minden 50000dik belehal.A romaiak vesztett csata után tizedeltek ez csak 50000ezredelés.Az alkalmazást elszenvedőnek a hatás egy életre szol bár, tudatosan nem emlékezik rá.(Talán)Hurrá
VeressD
2010.Mar.17. 20:44 #
Ugyan nem tudom pontosan hány ECT kezelést végeznek évente Magyarországon, de ha feltételezem, hogy évente 1000 kezelést csinálnak, akkor az Ön adatai szerint 50 évente hal meg valaki… Nekem ez nem tűnik olyan elkeserítő adatnak…
Magyari Zoltán
2010.Mar.18. 07:44 #
Az minimum 8 ember aki ha nyújtózkodás közben görcséri,alvásközbe rendszeresen felriad(3-4)óránként az alkalmazókat szidja.Bár a műszercsodák nem mutatnak elváltozást,persze a kapott eredmény értékelése szubjektív(elfogult és sokszor referencia nélküli). Ráadásul nem is biztos hogy a beleegyezését kerték az
alkalmazás elszenvedőjétől.
VeressD
2010.Mar.18. 08:30 #
Nem szeretnék parttalan vitába bocsájtkozni, de szerintem rengeteg ember riad fel éjszaka anélkül is, hogy ECT-t végeztek volna rajta…
Mindezek mellett Önnek igaza van abban, hogy -mint minden beavatkozásnak- ennek is lehetnek mellékhatásai/következményei. Viszont érdemes megnézni azt is, hogy a haszna vagy a kára volt-e több az eljárásnak. Ha valakit sikerül a kezelhetetlen depressziójából, kényszerbetegségéből, pszichózisából kimozdítani, akkor lehet, hogy megérte megcsinálni.
A másik dolog: Magyarországon csak és kizárólag a beteg beleegyezésével és részletes felvilágosításával lehet ECT-t végezni. Ez alól egyyetlen kivétel van, ha a beteg cselekvőképtelen (hosszas procedúra után a bíróság dönt így), ebben az esetben a kinevezett gondnok v. családtag egyezik bele az eljárásba.
Magyari Zoltán
2010.Mar.18. 14:44 #
Biztos nagyobb szakember mint én.Ha lehetőség minimális van tessék ezt kizárólag a bírói végzésre bízni.Villamos mérnök vagyok elektronikában járatos,(a kapcsolás az minden szempontból bizonytalan állapot)Sajnos többször beteg voltam önök intézményeibe.Mint idős ember ha hatalmamba állna ragaszkodnék a birói végzéshez.
Gáspár Ferenc
2010.Sep.1. 07:52 #
Sajnos, én a saját szememmel láttam elektrosokkos beavatkozást harminc évvel ezelőtt Kecskeméten, a pszichiátriai zárt osztályon,és a saját fülemmel hallottam a “kezelés” után, hogyan átkozódott a páciens, akit megsokkoltak.
Azt meg végképp nem értem, hogyan alkalmazhatnak valakin áramütéses módszert, amikor nem ismerik annak a hatásmechanizmusát, csupán az eredményét? Én ezt felháborítónak tartom, ugyanúgy, mint annak a rengeteg pszichotikus gyógyszernek az alkalmazását, melyeknek a mellékhatásait csak a legritkább esetben veszik figyelembe. Amúgy az orvostudomány részben erről szól: fehér köpenyes varázslók kezelik az egyik mellékhatást egy másikkal.
Egyedül az életmentő műtétek, és egyéb sebészeti beavatkozások hasznosak, amúgy rengeteg kárt okoznak, ám a gyógyszer – mint tudjuk – óriási üzlet. Valószínűleg a sokkolás is.
Válasz:
Elfogadom az ellenérzéseit, nem is akarok vitatkozni, csak annyit jegyzek meg, hogy 30 év rengeteg idő és mind a technikai háttér, mind az orvosi szemlélet nagyon sokat változott azóta. Én nem látok “üzletet” a sokkolásban…
A pszichiátriai gyógyszereknek meg megvan a helyük a kezelésben. Sok esetben a mellékhatások eltörpülnek a pszichózis okozta szorongás és félelem mellett. Ezt csak az tudhatja, aki “próbálta” a mentális betegségeket!
Magyari Zoltán
2010.Sep.30. 15:48 #
Úram ha le írja hogy mi indokolja jelenleg a kábítószereknél is jelentősebb hatású szerek(jelentős gyógyszer lobbi támogatásával) felírását.Antipszichótikumok tartós szedése leukémia,cukorbetegség,elhízás, tardivdiszkenézia(parkinzonkór), antideprenszánosok merevedési zavarok inpotencia egyéb pszichózisok öngyilkosság xanax és rivotril függőség.
Válasz:
Kedves Zoltán,
Az antipszichotikumok legnagyobb erénye, hogy megszüntetik a hallucinációkat és/vagy téveseszméket, illetve az ezekkel járó szorongást és alvászavart. Sajnos vannak mellékhatásaik is, de ezek nem mindenkinél és nem minden esetben jelentkeznek. Meg kell találni mindenkinél a megfelelő gyógyszert és akkor inkább a pozitív hatások érvényesülnek, semmint a negatívak.
Jné Katalin
2010.Dec.29. 11:43 #
Én 29 éve (akkor 20 évesen, kiváló, sikeres diákként, gyönyörű lányként) súlyos, megmagyrázhatatlan mániás depresszióba estem. Minden reális indok nélkül többször kíséreltem meg öngyilkosságot. Még mindig emlékszem a rettenetes érzésre, ahogy bezárult a világ, és minden gondolatom csak akörül forgott, hogy hogyan lehetne kiszállni. A főiskolám városában lévő pszichiátrián nem álltam szóba senkivel, miután begyűjtött a rendőrség egy 10 emeletes ház tetejéről. Lemondtak rólam, aggódó szüleimnek azt mondták, soha nem lesz belőlem normális ember. Szabadulni akartak tőlem, és átvitettek szülővárosom kórházának nagy pszichiátriai osztályára. Ott a főorvos, akinek azóta is áldja a nevét egész családunk, elvégeztetett velem néhány tesztet, köztük intelligencia tesztet is. Ekkor már túl voltam a pszichológia szigorlaton, ismerős volt néhány teszt, és szó nélkül megcsináltam őket. A szüleim mesélték, hogy az intelligencia teszt magas értékét látva azt mondta a főorvos, hogy teljesen meg fog gyógyítani, ha szabad kezet kap a kezelésben. Természetesen a szüleim beleegyeztek, ez volt egyetlen reményük. Tudtommal nyolc erős elektrosokkot kaptam altatásban, utána lítium karbonát kezelést még néhány hétig. Elfelejtettem mindent, ami addig velem történt, amit tanultam, fél évbe telt, míg a legfontosabb dolgok visszatértek. Egy dologról láncreakcióként sorban több minden eszembe jutott, és lassan mindenre emlékeztem. Érdekes, hogy a kisgyermekkori emlékek tértek vissza először. A zűr a fejemben viszont megoldódott. Lassan az érzelmeim is rendeződtek, és már szinte külső szemlélőként figyeltem a különböző terápiás kezeléseket. Ahogy javultam, az erősen túlterhelt nővérek befogtak segíteni a betegek ellátásában. Végül még inzulin sokkosok mellé is be mertek ültetni, pedig ott élet-halál kérdése a pontos riasztás. Egy bő félév alatt sikerült meggyógyulni. Egy év múlva új környezetben, másik főiskolán sikerült akkor népköztársasági ösztöndíjjal befejezni tanulmányaimat. Azóta újabb két diplomát szereztem, bel-és külföldön is sikeres karriert építettem. Mindig mosolygós, extrovertált, boldog ember lettem. Felneveltem a fiamat, és túléltem fiatal, egészséges férjem hirtelen halálát. Húsz éves korom és a kórházi lítium kezelés óta nem vettem be semmilyen depresszióra való gyógyszert, és ha nincs az elektrosokk kezelés, már vagy nem élnék, vagy élő halott lennék egy intézetben.
Tudtommal hasonló esetekben és kellően magas intelligencia hányados mellett ma is alkalmazzák az elktrosokk terápiát, mert ma sincs ennél eredményesebb megoldás. Itt vagyok erre én – élő példa. Ha elmondanám most a környezetemnek, hogy milyen beteg voltam, el sem hinnék.
Molnár Márta
2011.May.28. 23:54 #
Úristen, meg vagyok döbbenve, és a torkomat a sírás és a tehetetlen düh folytogtja, ha arra gondolok, hogy igen, még 2011-ben is létezik elektrosokk és lobotómia, illetve egyéb újfaja “pszichiátriai sebészet”. Nem értem, hogy miért nem tiltják be! Kedves J.né Katalin. Ha egyáltalán létezik, akkor adjon hálát az istennek, hogy ilyen szerencsésen megúszta. Úgy gondolom, hogy 20 évesen egy év pszicho-terápiával szintén sikeresen legyőzte volna a depresszióját, ehelyett ezt a vandalizmust kellett végigélnie. Tényleg szavakat sem találok arra, hogy ezt valóban még alkalmazzák. AZONNAL TILTSÁK BE MAGYARORSZÁGON.
Válasz:
Kedves Márta!
Lobotómiát már nem csinálnak, az elektrosokk is szabályozottabb keretek közt zajlik, mint régen. Én azt gondolom, hogy ne tiltsanak be semmilyen módszert, mert van, akinek az életét menti meg az ECT terápia, csak szigorítsák meg a végzés feltételeit.
Üdvözlettel
Dr. Veress Dóra
Horváth Arnold
2011.May.31. 08:22 #
A 80-as években édesanyámat kezelte ilyen módszerrel egy Dr. K. András nevű állat,a székesfehérvári “zárt osztályon” melyet J. Mengeléhez tudnék hasonlítani, aki a második világháború hírhedt orvosa volt. Altatás nálkül, leszíjazva, mint egy állatot,” ütütték” ki a memóriáját. Öngyilkossággal került oda, férje csajozásai miatt. 17 ilyen kezelést kapott több ciklusban.Soha, egyetlen kérdést nem tettek fel nekünk, a családjának, beleegyezésünk nélkül végezte a kezeléseket. Édesanyám maradandó agykárosodást kapott tőle, amely a későbbi életében mind a gondolkodásában, mind a hiányos, soha vissza nem tért emlékeiben mindvégig meglátszott. Aki oda bekerült, egy állatnak tekintették, ez a fent említett sintér, kénye-kedve szerint kísérletezhetett rajtuk.Elektro sokk, lumbálás,stb. Véleményem szerint azonnal be kellene tiltani ezt a módszert az egész világon mert maradandó károkat okoz, megmaradt emlékezetvesztést, visszafordíthatatlan agykárosodást. Engem nem vigasztal, hogy csak minden x ezredik esetnél.Ez statisztika. Nekem nem volt x ezer anyám. Csak az az egy, akit ez az állat egy életre tönkre tett.
Válasz:
Kedves Arnold!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültek! Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a megfelelő módon és esetekben alkalmazva ez egy hatékony és hasznos módszer, amit betiltani nem kellene, de csak a megfelelő keretek között, kódon és indokolt esetben szabadna alkalmazni!
Üdvözlettel
Dr. Veress Dóra