Antidepresszánsok: Monoamin-oxidáz gátlók (MAO-bénítók, RIMA)
Most a hangulatjavítók egyik meglehetősen ritkán használt fajtáját szeretném bemutatni. A monoamin-oxidáz gátlók jól használhatók depresszióban és fóbiákban, de mellékhatásaik miatt ritkán használják őket.
Az 1970-es években az orvosok azt vették észre, hogy az iproniazidot szedő TBC-s betegek a kezelés során nagyon jó hangulatba kerültek. Ekkor jöttek rá, hogy a szer nem csak a tuberkulózist gyógyítja, de antidepresszánsként is használható. Egyetlen nagy hibája volt, hogy májkárosodást okozott, így hamarosan kivonták a forgalomból. Viszont a lehetőség igéretesnek tűnt, így elkezdtek olyan szereket fejleszteni, melyek hasonló hatásmechanizmussal rendelkeztek, de nem roncsolták a májat. Így került piacra a fenelzin (márkanevén: Nardil), az izokarbox-azid (Marplan), és a tranilcipromin (Parnate).
Hogy működnek a MAO-bénítók?
Mindegyik szer a monoamin-oxidáz nevű enzim gátlása révén fejti ki hatását. Ez az enzim az idegsejtekben található és fő feladata a szerotonin, dopamin és a noradrenalin lebontása. Ha meggátoljuk működését, akkor értelemszerűen több ingerület-átvivő molekula marad az idegsejtek közti térben, tehát jobban ki tudják fejteni a hatásukat. Ez az alapja annak, hogy jól használhatók depresszióban és bizonyos szorongásos kórképekben.
Milyen betegségek gyógyításában használhatóak?
A megfigyelések szerint az úgynevezett atípusos depresszió kezelésében nagyon hatásosak. A hangulatzavar ezen formájában a betegek azon kívül, hogy lehangoltak, rengeteget esznek, alszanak és teljesen megfordul az ébrenlét-alvás ciklusuk. A szorongásos kórképek közül a fóbiákat és a hypochondriát lehet nagyon jól kezelni MAO-gátlókkal.
Milyen veszélyes mellékhatás miatt nem használják?
A fenti szerek nagyon hatékonynak bizonyultak a hangulatzavarok gyógyításában, de hamar rá kellett jönnie a fejlesztőknek, hogy csak bizonyos étrendi megszorításokkal alkalmazhatók. Ugyanis monoamin-oxidáz nem csak az agyban fordul elő, hanem a bélrendszerben is, ahol nagyon fontos védelmi szerepet tölt be. Egyes táplálékokból (sajt, vörös bor, füstölt halak, vadhús, banán, stb.) nagy mennyiségben szabadul fel egy tiramin nevű anyag, amit ezek az enzimek bontanak le. Ha a gyógyszerrel meggátoljuk az enzim működését, akkor a tiramin bekerül a vérkeringésbe és nagyon komoly vérnyomás emelkedést okoz, úgy is nevezik ezt az állapotot, hogy hypertenzív-krízis, ami halálos is lehet.
Mi a RIMA?
A fenti nagyon durva mellékhatás miatt érthető módon háttérbe szorult a MAO-bénítók használata, és úgynevezett másodvonalas szerré váltak az SSRI mögött. Viszont ezzel párhuzamosan megjelent egy új csoport, ami a RIMA nevet kapta. Ide a reverzibilis MAO-gátlók tartoznak, melyeknek hatása nem kizárólagos, tehát visszafordítható. Ennek köszönhetően jóval kevesebb mellékhatást okoznak, többek között a táplálékkal felvett tiramin sem kerül be a keringésbe, ezzel nem okoz vérnyomás emelkedést. A szerek közül ebbe a kategóriába tartozik a moclobemid, ami elsősorban szociális fóbiában és depresszióban használatos.
