Hangulatjavító szedése mellett szabad-e szoptatni?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy szabad-e szoptatni azoknak, akik antidepresszánst szednek? Csak óvatosságból mondják azt az orvosok, hogy nem kellene, vagy tényleg indokolt ilyenkor a tápszeres táplálásra áttérni? Annak jártam utána mi az igazság ebben a kérdésben.
A szoptatást minden újszülöttgyógyász és gyermekorvos is csak ajánlani tudja. Jótékony hatásai egyre nyilvánvalóbbak, az anyatej nem csak könnyen emészthető, tápanyagdús táplálékot, immunológiai védelmet jelent a babának, de az anya-gyermek közti kötődés kialakulásában is sokat segít. Vajon szabad-e megfosztani ettől a hangulatzavarral küzdő anyukák kisbabáit?
Vannak, akik ellenzik az antidepresszáns kezelés alatti szoptatást. Ők arra hivatkoznak, hogy a gyógyszerek kiválasztódnak az anyatejbe, bekerülnek a baba szervezetébe, és éppúgy eljutnak az Ő központi idegrendszerébe, mint a mamáéba. Az újszülöttek fejlődő idegrendszere meglehetősen érzékenyen reagálhat a külső beavatkozásokra. Az ellenzők szerint nem lehet pontosan megjósolni, milyen hatással lesz a megemelkedett szerotonin szint az agyra, így nem is érdemes kockáztatni.
Számos klinikai kutatás vizsgálta azóta ezt a kérdést és egyre elfogadottabb nézet, hogy ugyan tényleg kerül a baba szervezetébe a hangulatjavítóból, de a vérében nem éri el a kimutatható vagy a hatásos mennyiséget a szer koncentrációja. Éppen ezért nem okozhat központi idegrendszeri változásokat, vagyis nem válthat ki szövődményeket a babában. Ennek megfelelően nyugaton egyre inkább javasolják a szoptatást a gyógyszer szedése mellett is.
A pártolók egyre növekvő tábora azt mondja, hogy az elenyésző kockázatot figyelembe véve indokolt a szoptatás még gyógyszerszedés mellett is. Különösen ha figyelembe veszik, hogy milyen jótékony hatású az anyára és a babára nézve is az anyatejes táplálás. Kár lenne megfosztani őket az élménytől a túlzott és indokolatlan óvatosság miatt. A depressziós anyának egyébként is jót tesz, ha gyermekével minél hamarabb intim közelségbe tudnak kerülni és gyorsan kialakul a kötődés. A szoptatás fokozza az endorfinok felszabadulását, így a szülés utáni hangulati labilitás is hamarabb múlik, illetve a betegség is gyorsabban stabilizálódik. Az ezzel párhuzamosan felszabaduló oxitocin pedig segíti a méhösszehúzódást, így hamarabb befejeződik a szervezet regenerációja, amitől az anya hamarabb érezheti mobilisnak, szabadnak magát, ezzel csökkentve a bezártság okozta kellemetlenségeket.

Andrea
2010.Aug.27. 20:28 #
Kedves doktornő!
Teljesen tanácstalan vagyok. Már a terhességem végén előjöttek szorongásos tünetek, nem tudtam aludni, enni egész éjszaka csak járkáltam, frontérzékeny lettem. Az idegorvos csak mézes tejet és egy gyógynövényes kapszulát ajánlott. Mára már 6 hónapos a fiam és kiderült, hogy szülés utáni depresszióban szenvedek. Szülés után a második héten voltam egy pszichiáternél aki a szoptatás leállítását és nyugtatót javasolt. Nem mentem bele így maradtak a tüneteim, sőt egyre több fóbiám lett (minden általam veszélyesnek minősített tárgyat elpakolok nehogy ártsak a gyereknek). Nagyon sok a “zavaró gondolat” a fejemben. Már lassan nem merek egyedül maradni a picivel nehogy csináljak vele valamit. Sajnos a frontváltozás sokat súlyosbít az állapotomon. 2 hónapja voltam egy újabb orvosnál aki szintén a szoptatás leállítását javasolta és úgy ad gyógyszert. Sajnos a gyermekem semmilyen tápszert nem fogad el, hiába próbálom bármiből etetni, sőt mástól sem fogadja el. Mit javasol doktornő? Erőltessem a tápszert? A háziovossal ki tudnám íratni a gyógyszert, de nem merem szedni nehogy ártsak a gyereknek mert mindenkitől csak ezt hallom.
Sürgős válaszát köszönöm
Andrea
Válasz:
Kedves Andrea,
Önnek segítségre van szüksége, de teljesen megértem, hogy a babának nem akar ártani! Amit én tennék az Ön helyében:
1. A babánál elkezdeném a hozzátáplálást. A mostani gyermektáplálási elvek azt mondják, hogy arra kell törekedni, hogy minél többféle ennivalót ismerjen meg a baba, minél rövidebb idő alatt. Tehát nem kell arra várni, hogy almából megegyen egy pohárnyit, hanem lehet próbálni a barackot, stb. Nyilván ez is időigényes dolog, de minél hamarabb kezdni, annál hamarabb lesz független öntől a kicsi táplálása.
2. Fagyasztanék le anyatejet, amennyit csak tudok. Ha sikerül egy-egy étkezést kiváltani gyümölccsel, akkor az a tejcsi mehet a fagyóba. (Ha pohárból vagy cumisüvegből adja az anyatejet, akkor is ki lehet alakítani azt a bizalmas légkört a babával, amit a szoptatásnál már megszoktak. Ettől nem sérül önök között a baba-mama kapcsolat.)
3. Megkérdezném az anyatejgyűjtő-állomást, a baba háziorvosát, a védőnőt, hogy honnan lehet anyatejhez jutni, ismernek-e olyan kismamát, akinek feleslegben van teje?
4. Az ismerős kismamákat megkérdezném, hogy van-e felesleges tejük és nem adnának-e nekem belőle?
5. Keresnék egy jó pszichológust, pszichoterapeutát, hogy amíg nem tudok gyógyszert szedni, addig segítsen nekem a problémáim megoldásában.
Üdvözlettel
Dr.Veress Dóra