Nem mindig a hangulatjavító a legjobb megoldás
A statisztikák szerint az elmúlt 10-15 évben duplájára nőtt a hangulatjavítót szedők száma, ami riasztó adat. Amerikában minden 10. ember antidepresszánson él, az orvosok 164 millió receptet írnak egy évben és ezzel 10 milliárd dolláros forgalmat csinálnak a gyógyszerpaicon. A legújabb felmérések szerint azonban az antidepresszánsok csak a komoly depressziós betegek problémáját oldják meg, a többi esetben alig jobbak a placebónál.
Az antidepresszánsok használata rohamosan terjed világunkban. Hosszasan lehet vitatkozni, hogy miből adódik ez a tendencia. Minden bizonnyal nagyon nagy szerepe van benne a gyógyszercégektől jövő nyomásnak, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok. Hiszen hiába akar eladni egy gyógyszercég valamit, ha nincsen rá kereslet. Napjainkban az emberek kimerültek, leterheltek, nem képesek feldolgozni a rájuk nehezedő stresszt, így örömmel kapnak minden olyan segítség után, amitől egy kicsit jobban érezhetik magukat.
Ne felejtsük el, hogy a gyógyszer úgy segít, hogy a betegnek nem igazán kell tennie semmit magáért, azon kívül, hogy rendszeresen szedi a tablettákat. Nem kell változtatnia az életmódján, nem kell a konfliktusait rendezni, nem kell rendszeresen terápiára járnia és még hosszasan lehetne sorolni. Ez egy nagyon kényelmes megoldás. De vajon mindenkinél hatékony?
Ez utóbbi kérdést szerette volna megválaszolni a Pennsylvania Egyetemen egy amerikai kutatócsoport, akik 800 depressziós beteget kértek fel, hogy vegyenek részt a kísérletekben. A tüneteik alapján pontokat kaptak és 3 (enyhe, közepes és súlyos depresszió) kategóriába sorolták őket, majd megkezdték a kezelésüket hangulatjavítóval vagy placebóval.
Az eredmények azt mutatták, hogy a komoly depresszióban szenvedőkön nagyon sokat segítettek a gyógyszerek, míg az enyhe vagy középsúlyos betegek állapotán nem sokat változtattak.
Ez az eredmény azért érdekes, mert egyértelművé teszi, hogy a hangulatjavítóknak van létjogosultságuk a komoly betegségek esetében. Ugyanakkor enyhébb panaszok megjelenésekor nagyobb a mozgástér, lehet pszichoterápiában vagy homeopáthiában gondolkozni.
Forrás:
Fournier JC et al. Antidepressant drug effects and depression severity: a patient-level meta-analysis. JAMA. 2010 Jan 6;303(1):47-53.
További ajánlott olvasnivaló:
Hangulatjavítók: SSRI
Gyógyszer nélkül a depresszió ellen
A legjobb stresszoldó a jóga és a meditáció
singulihomo
2010.Mar.11. 16:39 #
Őszinte és bátor bejegyzés! Csodálkozom is, hogy nem érkezett még rosszalló hozzászólás…
Kár, hogy a pszichoterápiára hónapokat kell várni,(ha egyáltalán kap rá lehetőséget a páciens) ill. homeopátiában nagyon kevés pszichiáter gondolkodik.
Ha pedig az ember szedi a felírt gyógyszereket, akkor a gyógyteákat, ill. vény nélkül kapható homeopátiás szereket nem jó szintén bevenni, hisz az egymásra tett kölcsönhatásuk nem biztos, hogy pozitív előjelű.
singulihomo
VeressD
2010.Mar.11. 17:59 #
A pszichiátriának, mint minden szakmának időszakonként meg kell újulni. Ez nem azt jelenti, hogy rossz az, amit eddig csinált, (hiszen legjobb tudása szerint tette), de változnak az idők, az elvárások és a kutatási eredmények is új irányvonalakat jelölnek ki, ezekhez kell alkalmazkodni.
Magyarország még lemaradásban van sok területen, ilyen pl. a közösségi pszichiátria, a rehabilitáció és a pszichoterápia is. Ez utóbbit nem támogatja a TB, csak magánúton elérhető és akkor is sokan humbugnak tartják. Szemléletváltásra van szükség mind az orvosok, mind a betegek részéről!
singulihomo
2010.Mar.11. 19:29 #
Többek között pont azért tartom bátornak a bejegyzést, mert a szemléletváltást csak lassan, általában nehezen lehet elérni, (ezen a területen pedig gondolom ez fokozottan igaz) és itt bizony a betegek részéről is valóban szükség lenne más megközelítésre, hozzáállásra.
De úgy gondolom, az ilyen bejegyzések elősegítik ezeket a folyamatokat! S ne feledkezzünk meg arról, hogy Ön nem fekete -fehérben festi le a lehetőségeket! Az ilyen szélsőséges véleményektől mentes felvilágosító információk megítélésem szerint fontosak, mert sajnos eléggé sok ‘zöldséget’ lehet találni, ha az ember elkezd keresgélni ilyen témákban. Arról már nem is beszélve, hogy a médiumok előszeretettel kapnak fel ebből a tárgykörből témákat, de zömmel sajnos a bulvár szintjén elakadnak…
Reméljük a szemléletváltás a lehetőségekhez mérten gyorsan és minél szélesebb körben bekövetezik. (Pl.: TB által finanszírozott pszichoterápia, stb. )
singulihomo
Kindler Medical
2010.Mar.29. 11:36 #
Szia Dóra!
Nagyon jó lett ez a bejegyzés.
Sajnos, Mo-on, azon kívül, hogy nincs TB támogatás, sok embernek kedve sincs végigcsinálni egy-egy munkásabb terápiát. Hiszen, a terápia pont arról szól, hogy az Ügyfél v. beteg, keményen dolgozik önmagán és a problémáján a terapeuta segítségével. Remélem, nem csak a pszichiátriai szakmán belül történik szemléletváltás, hanem az embereknél is. Üdv, Réka
U.i: Utólagos engedelmeddel linkelném ezt a bejegyzésed a “Hogyan találhatsz magadnak jó terapeutát?” cikksorozatunkhoz. Talán, ezzel is jobban hozzá tudunk járulni az emberek szélesebb körű tájékoztatásához.
VeressD
2010.Mar.29. 13:54 #
Enyém a megtiszteltetés! És örülök, hogy leírtad, hogy bizony egy terápia kemény munka, nem csak beszélgetés egy kanapén heverészve, mint ahogy a filmekben látjuk. Akit érdekel bővebben, hogy mire számthat, ha pszichoterápiára jelentkezik és hogyan keressen magának jó terapeutát, akkor érdemes utána olvasni kicsit pl. ITT.
singulihomo
2010.Jun.17. 17:09 #
Kedves Veress Dóra,
olyannyira szemléletváltásra lenne szükség, hogy tavaly november óta nem találok lehetőséget TB támogatott pszichoterápiára.
Kiemelt Intézmény (eddig én legalább is annak véltem) még csak nem is válaszolt az e-mailemre, ami egyetlen kapcsolatként volt feltüntetve!
Bp-.n vannak helyek – nagyon sok utána járással találhatóak csak meg – ahol végeznek TB támogatásban is, de lehetetlenség bejutni. Addig meg tömik a pácienst a gyógyszerekkel… (Bocsánat, ez lehet, hogy túl durva mondat…)
singulihomo
VeressD
2010.Jun.17. 22:18 #
Én ennél is sötétebben látom a helyzetet. Ma már ott tartunk, hogy a szakmailag kiemelkedő pszichiátriai osztályok nem működnek vagy az orvosok/nővérek elmentek külföldre. A betegek nem csak pszichoterápia, de utángondozás és foglalkoztatás szempontjából is ellátatlanok…
Arról már ne is beszéljünk, hogy a túlélésért küzdő szakma honnan veszi majd az erőt és motivációt a megújulásra…
singulihomo
2010.Sep.1. 00:53 #
Kedves Dóra,
jelenleg egy pszichoterápiás korházbn fekve (TB finanszírozott, és egész ország területéről fogad0betegeket!!!!) teljes mértékig egyet tudok érteni a legutóbbi bejegyzésével! Aki itt maradt, az ad1: nagyon kevés az igazán jó szakember, ad2: rettenetesen leterhelt, stb, stb, stb
De azt hiszem eléggé lerágtuk ezt a csontot már… viszont az is igaz, hogy nem lehet eleget foglalkozni ezen témával!
sinfulihomo