Tévhitek a bipoláris depresszió világából

2009.Jun.29.

Az utóbbi években, köszönhetően a betegség mélyebb megismerésének és az alkalmazott gyógyszerek jobb hatásfokának, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a bipoláris hangulatzavar. Azonban még mindig akadnak tévhitek a betegséggel kapcsolatban, melyek közül most szeretnék néhányat eloszlatni.


1. A bipoláris zavar egyenlő a megőrüléssel
Noha a bipoláris zavar egy igen súlyos mentális betegség, azért mégsem nevezném „megőrülésnek“. Azok az emberek, akik ebben a betegségben szenvednek, olyan hangulati zavarral kénytelenek együtt élni, amely a panaszok fennállása alatt negatívan befolyásolhatja a mindennapjaikat, magánéletüket és kapcsolataikat. De állapotuk kezelhető és kordában tartható.


2. A bipoláris zavar épp olyan betegség, mint a cukorbaj
Noha nem neveztük a betegséget „megőrülésnek“, azért fontos tudni, hogy nem annyira egyszerű esetről van szó, mint egy cukorbetegség esetében. Jelen ismereteink szerint a bipoláris zavar egy meglehetősen összetett betegség, melynek biológiai, szociális és pszichológiai gyökerei is vannak. Ennek köszönhetően kezelése sem csak a biológiai komponens ellátásából áll. Ha valaki csak ezt az aspektust kezeli, akkor eredményei csak részlegesek lehetnek.



3. A bipoláris zavar nem azonos a mániás depresszióval

Mániás depresszió a régi megnevezése a betegségnek. A 1990-es évektől változott meg az elnevezés a bipoláris hangulatzavarra, mert ez sokkal jobban lefedi a betegség valódi lényegét. Az új név azt jelenti, hogy az ezzel a betegséggel élők hangulata két pólus (mánia és depresszió) között ingadozik.


4. Egész életemben gyógyszeres kezelésre fogok szorulni
Noha a legtöbb orvos erre a felvetésre igennel válaszolna, azért tegyük hozzá, hogy minden eset egyedi és eltérő. A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával egyre kisebb az ingadozás a két végállapot között. Márpedig ha ez így van, akkor a gyógyszerelésre való igény is csökkenhet.


5.Mióta a gyógyszereket szedem sokkal jobban vagyok, akár abba is hagyhatnám a szedésüket
Ez tévedés! A gyógyszerek szedésének megkezdését követően az emberek általában elkezdik jobban érezni magukat, csökkennek a hangulatingadozások, sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy meggyúgyultak, abbahagyhatják a terápiát. Azonban tudniuk kell, hogy kielégítő állapotuk a gyógyszernek köszönhető, nem a gyógyulásnak! A szer elhagyását követően a legtöbb betegnél kiújul a kórság. Az ilyen ismételt relapszusok (visszaesések) pedig sokkal meg terhelőbbek a szervezet számára, mint a folyamatos gyógyszeres kezelés.


6. Csak a gyógyszer segít, semmi értelme a pszichoterápiának
Mivel a betegség nem csak biológiai alapon áll, ezért a gyógyszer mellett jó hatású lehet a pszichoterápia is. Segít megküzdeni a betegségtudattal, a megbélyegzettség érzésével, segít élhetővé tenni a mindennapokat, amikor éppen kevésbé kiegyensúlyozott az ember.


7. Talán csak depressziós vagyok, nem bipoláris
A betegéség sok esetben depresszióval kezdődik, vagy a beteg a mániás fázist még élvezi is, hiszen sokkal hatékonyabban tudja élni az életét és nem megy ebben az állapotban orvoshoz. Ennek köszönhető, hogy az az orvos, aki először találkozik a beteggel nem ismeri fel a bipolaritást, csak depressziót diagnosztizál. A szakellátás keretein belül is előfordul, hogy nem megfelelő anamnézisfelvétel esetén valaki a depresszió kategóriába kerül, viszont ennek terápiás következményei vannak. Fontos tudni, hogy a bipoláris zavar kezelése nem vagy nem csak hangulatjavító adásából áll! A rossz diagnózis súlyosbíthatja a páciens állapotát, ezért érdemes az indokolatlan jókedvről is beszámolni az orvosnak.


8. Az antipszichotikumok csak a skizofréneknek jók
Az antipszichotikum, noha a neve erre utal, nem csak pszichotikus állapotokban használható. Az utóbbi években egyre szélesebb körű felhasználását írják le az ide tartozó szereknek, és a bipoláris zavar kezelésében is egyre nagyobb szerephez jutnak.


9. Az atipusos antipszichotikumoknak nincs mellékhatása.
Sajnos ez sem igaz, hisz minden testbe jutó idegen anyag valamilyen hatást vált ki belőlünk, ami nem feltétlenül kedvező. Az igaz viszont, hogy az új, atipusos szerek jóval kevesebb és kevésbé kockázatos mellékhatással bírnak, mint régi társaik. Ennek ellenére  anyagcsere gondokat, különösen II. típusú diabéteszt, szívritmuszavart okozhatnak és fokozzák az agyvérzés kockázatát is

Nincs hozzászólás eddig | Mondja el a véleményét!

Szóljon hozzá!

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>