Sokszor nem világosak a fogalmak. Mi a pszichózis? Mi köze van ennek a skizofréniához? Hát a kettő nem egy és ugyanaz? Nem mind a két esetben hallucinációkról és téveseszmékről számolnak be a betegek? Akkor meg mi a különbség? Olvason tovább »
Az indukált pszichózist eredetileg leíró francia páros folie a deux-nak (két ember őrültégének) nevezte el. Ma már egyre gyakrabban nevezik megosztott pszichózisnak is, mivel az egyik fél téveseszméjét átveszi valaki más is, aki addig teljesen egészséges volt. Olvason tovább »
Ezeket a szereket sok más betegség mellett a skizofrénia és a pszichotikus betegségek kezelésében használják. Azt a gyógyszercsoportot, amely felváltotta a hagyományos antipszichotikumok helyét, második generációs vagy atípusos szereknek nevezzük. Nézzük mit lehet ezekről tudni. Olvason tovább »
Az antipszichotikumokat sok más betegség mellett a skizofrénia és a pszichotikus betegségek kezelésében használják. Ezen gyógyszercsoporton belül a korai fejlesztésű szereket hagyományos vagy klasszikus antipszichotikumoknak nevezzük. Nézzük mit érdemes ezekről tudni.
Az előző blogbejegyzésben már tisztáztuk, hogy pszichotikus az az ember, aki hallucinációi vagy téveseszméi hatására meglehetősen furcsán, számunkra érthetetlenül viselkedik. De mi a teendő, ha találkozunk egy ilyen emberrel?
Sokszor lehet hallani, hogy valakinek pszichózisa van vagy pszichotikus, de mit jelent ez a kifejezés? Ez maga a betegség vagy csak tünet? Jó vagy rossz? És mi ez az egész?
Érdekes, hogy a művészvilágban is számos pszichiátriai betegség előfordul. Nem egy remek műalkotás született már a művész életének depressziós időszakában, de olykor skizofrénia, vagy egyéb pszichotikus betegségek is vezethetnek korszakalkotó művek megalkotásához.
Az elmebetegségek egyik legkomolyabb és egészségesek számára nehezen érthető tünete a hallucináció, mely elsősorban skizofréneknél és különböző pszichotikus állapotokban jelentkezik. Ebben a bejegyzésben ezzel a problémával és „kezelési“ lehetőségeivel szertnék foglalkozni.
Olvason tovább »
