A tudományos lapok tele vannak kutatásokkal, melyek a mentális betegségek hátterét igyekeznek felderíteni. Eddig egyetlen pszichés eredetű betegség genetikai hátterére nem találtak bizonyítékot, és ez a szorongás volt. Most megtört a jég. Olvasson tovább »
Ismerős a helyzet, amikor elő kell adnia, de a háta közepére kívánja az egészet? Utál beszélni mások előtt, de nem lehet elkerülni a nyilvános szereplést? Igyekszik túlleni rajta, de mindenki látja magán, hogy szorong? Mit lehet tenni, hogy ne a szokásos menetrend szerint történjenek az események? Olvasson tovább »
A szociális fóbiában szenvedők sokszor éppen szorongásaik miatt bezárkóznak, elszigetelődnek a társadalamtól. Amikor megpróbálnak kitörni ebből az izolációból, akkor hirtelen rá kell döbbenniük, hogy nincsenek barátaik, nincs kivel elmenni valahova, igazából azt sem tudják hogyan lehet ismerkedni. Most ezen szeretnék segíteni néhány tanáccsal.
A cikk folytatását itt találod!
Fotó: www.everystockphoto.com
Általában észre sem vesszük, hogy beszéd közben a másik szemébe nézünk ezzel is személyesebbé téve a kettőnk közti kapcsolatot. Ennek fontossága csak akkor szokott feltűnni, ha valaki nem néz a szemünkbe, lesüti a szemét, kerüli a tekintetünket. Biztos mindenki átélt már hasonló helyzetet és ez nem csak zavaró, de kifejezetten idegesítő is tud lenni. Olvasson tovább »
Most a hangulatjavítók egyik meglehetősen ritkán használt fajtáját szeretném bemutatni. A monoamin-oxidáz gátlók jól használhatók depresszióban és fóbiákban, de mellékhatásaik miatt ritkán használják őket. Olvasson tovább »
A szociális fóbia kezelésében egyformán fontos szerepet kap a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés is. Most tekintsük át a gyógyszeres lehetőségeket. Olvasson tovább »
A szociális fóbia kezelésében a gyógyszeres és pszichoterápia egyformán fontos szerepet játszik. Nézzük a pszichoterápiás lehetőségeket! Olvasson tovább »
A szociális fóbia kifejezés gyűjtőfogalom, ami magába foglal minden olyan állapotot, amikor a beteg pánikrohammal reagál azokra a helyzetekre, amikor emberekkel kell érintkeznie, beszélnie vagy találkoznia. Olvasson tovább »
Mindenki ismer olyan embereket (ha éppen nem maga az), akik szégyenlősebbek, félénkebbek az átlagosnál. Ezek az emberek társaságban csendben ücsörögnek, figyelnek, de nem beszélgetnek. Ők maguk beszélgetést nem nagyon kezdeményeznek, de kedvesen válaszolgatnak mások kérdéseire. Többnyire lassúnak és megfontoltnak tűnnek, ritkán érezzük őket szórakoztatónak vagy viccesnek. Ilyennek látjuk mi őket kívülről, de milyenek ők valójában?
Olvasson tovább »
A ránkzúduló információáradattal szemben két utat választhatunk: vagy megszokjuk, vagy megszökünk előle. A válasz elsőre egyértelmű, de kutatások bizonyítják, hogy sokan az evidens “megszokjukkal” szemben a menekülést választják. Azt is mondhatnánk, hogy elértük azt a pszichológiai határt, amikor már nem akarunk több információt befogadni, mert az szorongással tölt el minket. Olvasson tovább »